Egy tapasztalt játékos tudja, hogyan kell úgy kezelni a labdát, hogy az mindig a kívánt pozícióban, helyen legyen, azt „tegye”, amit a játékos az aktuális pillanatban akar tőle.

Ezzel szemben a gyakorlatlan játékos olyan, mint az általános iskolás hősszerelmes, a kopter szűzbaka az első randiján: meggondolatlanul lobbanékonyan, hirtelen és dadogósan kezeli szerszámát. Remegő lábak, teljes a káosz. Ő hagyja, hogy a labda irányítson, próbálja utolérni, ahelyett, hogy szerszáma segítségével lassítaná az aktust.

A kezdőknek a labda diktál, amibe csak akkor képes beleütni, ha a labda a megfelelő helyre kerül, nem akkor, amikor ő terelgette a megfelelő helyre.

Ahhoz, hogy menyasszonyunk, a labda kezes bárány legyen az elkövetkezendő együtt töltött években, és azt tegye majd, amit mi akarunk tőle, akkor három alapgyakorlat gyakori végzése javasolt minden udvarolni vágyónak:

Kezd azzal, hogy körbetekersz a pályán (kezd az egyik sarokból, onnan menj végig), úgy hogy a labdát az első kerékagy közelében tartod folyamatosan. Addig gyakorold, amíg úgy végre tudod hajtani, hogy nem neked kell a kerékpár sebességét a labda sebességéhez igazítanod. Ettől szép, gördülékeny és folyamatos lesz a mozgásod, mint a videókon látott csúcsjátékosoknak.

Folytasd azzal, hogy a labdát a bicaj alá tolod/teszed, túlhaladsz rajta, majd próbálod a kerékpárod körül mozgatni. Ezzel hozzászoktatod magad ahhoz, hogy a labda nem mindig a „könnyű” oldaladon fog várni rád. 

Végül, valakit kérj meg hogy passzoljon neked miközben mozgásban vagy. Próbáld meg úgy átvenni a labda fölött az irányítást, hogy nem változtatsz túl nagy mértékben a sebességeden és a lendületeden.

Ha ezen a három alap labdakezelési gyakorlaton dolgozol egy keveset, a várt eredmény nem marad majd el. Kéz a kézben sétálgathattok majd kezesbárány szerelmeddel, nem kell őt folyton szemmel tartanod, hogy merre kódorog vagy oldalog el tőled, hogy aztán más kényeztethesse tovább. Nélküled.