A gyik sorozat elsősorban azoknak az olvasóknak szól, akik most ismerkednek a városi kerékpáros társadalom kultúrájával, és nem ismerik annak szövevényes úton kialakult zsargonját. Első témája az alleycat.

Debrecenben az utóbbi két évben indult be igazán ez a vonal. Havonta legalább egy verseny szerveződik így vagy úgy, a közösség egyre bővül, a hangulat pedig mindig fergeteges! De mi a fene az az alleycat? a kérdés jogos.

Egy idegen szó jelentését gyakran nehézkes kibogozni még nyelvismerettel is, tiszta fordításban a szó legmegfelelőbb jelentése szerintem a kóbor macska, amit, valljuk be, nehéz párhuzamba hozni a bicajozással.Nagyjából visszavezethető arra, hogy egy kóbor macska bárhol feltűnhet a városban, nagyjából mindenhol nulla feltűnést kelt, esetleg nagyobb tömegben okoznak problémát. Csakúgy, mint az alleycatek versenyzői.

Az alleycat legjobb értelmezése a városi tájékozódási verseny. Homályos forrásokból arra következtethetünk, hogy ezt a versenyformát a kerékpáros futárok hétköznapjai ihlették meg, akik ezúton mérhették össze rátermettségüket. Nem tudni, hogy ez valóban így van-e, minden esetre hihetően hangzik. A szervező kijelöl néhány helyet a városban, többnyire kissé kacifántosan meghatározva a fellelhetőségét, esetenként ezekről a pontokról további pontok (cp-k, vagyis check point-ok) válnak elérhetővé. A cél többnyire az összes cp érintése, a lehető legrövidebb időn belül. A versenyzés ezen formája hatalmas lehetőségeket rejt magában, a szervező olyan formát adhat egy futamnak, amilyet csak képes kiötleni. A cp-k tartalmazhatnak szállítási feladatot, ügyességi, logikai próbákat, tesztelhetik a versenyző tudását szinte bármilyen irányból. Léteznek időhöz kötött cp-k, amelyeket egy, viszonylag szűk intervallumban kell érinteni, és léteznek mozgó, kijelölt útvonalon közlekedők is. Utóbbiak érintése komoly feladatot jelent, gondoljunk csak pl egy olyan feladatra, amely egy tömegközlekedésben résztvevő járműhöz kötődik.

A versenyzők többnyire csak saját magukkal kell foglalkozzanak, de néha vetélytársaikat is figyelniük kell. Előfordulhat hogy a feladatok közzé bekeveredik a számháború-szerű megoldás, melyben a feljegyzett ellenfél pontlevonást, vagy időbüntetést kap.

Többnyire a szervezőnek van annyi rálátása csak a versenyre, amivel az optimális útvonal megtervezhető. A versenydrukk miatt van, hogy egy gyorsan mozgó versenyző kétszer annyit megy mint egy megfontoltabb, mert rossz útvonaltervet készít.

A versenynek van néhány íratlan szabálya, de ezek eléggé rugalmasak. Legtöbbször a versenyzóna városhatártáblán belül marad, egyéb korlátozást a szervező hozhat, ha szükséges. Mivel ez egy barátságos küzdelem, vannak olyan dolgok, amiket nem illik elkövetni, például: ellenfél bicajának szabotálása, vagy mozgásképtelenségre kényszerítése (pl rálakatolás), kivéve persze, ha ez feladatként szerepel. Nem célszerű, bár elfogadott csoportosan haladva versenyezni, ugyanis győztes csak egy lehet, minden segítség amit nyújtasz, az ellened versenyző fél esélyeit javítja veled szemben. A versenytársakat nem illik megsérteni azzal, hogy két vagy több fős csoport a feladatokat megosztja, majd egyikük befut ezek eredményével. Ilyen esetben, ha ez bizonyítható, az eredmény semmisnek minősül. A szervező felelőssége a spoiler mentesség, amennyiben véletlenül mégis információt ad ki a verseny kapcsán, azt köteles mindenkivel megosztani a futam előtt. A futamokon mindenki önmagáért felel úgy a kresz terén, mint az ellenfelekkel szemben.

Egy meghirdetett verseny mindig nyílt. Tehát ha látsz valahol egy flyert, plakátot, bármit, az neked is meghívás. Nem kell félni, mindenkinek volt első futama. A legjobbak is bénáznak. És volt már olyan nem egyszer, hogy egy újonnan érkezett arc az első helyet vitte el. Szóval ha valaha hallottál ilyen versenyről, és eljátszottál az indulás gondolatával, ne habozz, ha összefutsz egy kiírással!