Egy ideális délután....

Egy csendes délutánon, a békés kertvárosi környezet nyugalmát egy kétezer hétszáz wattos teljesítményű, három és fél kilós sarokcsiszoló ordítva vágta darabokra…

Ez persze nem csak metafora, kicsit rám jött a kókányolhatnék. Az alanyok természetesen kerékpárok voltak, két fixistársam szamarán kellett kisebb módosításokat eszközölni.

 

Először, mintegy bemelegítésképpen előkaptam (pontosabban áttéptem a kerítésen) párom Masniját, és vallatóra fogtam a vázon éktelenkedő repedést.

Úgy vélem, az előző gazdi súlyos láncfelkapási problémákat hagyott figyelmen kívül, mint azt a karistolások megerősítik.Egy durvább barázda mentén el is reccsent a váz, amikor kicsit egyengettem rajta, mert ütközésből vagy tárolásból adódóan kissé jobbkanyarra volt beállva…

A repedést egyszerű volt meggyógyítani, de a hajlítás merevítésére szánt gödörben nem tudtam mit kezdeni az esztétikailag problémás hegesztéssel. Ezt egy alaktanilag erre alkalmassá kalapált lemezdarabbal fedtem le, amit hosszában a láncvillára hegesztve csináltam egy triplafalú szakaszt a csövön. A felülhegesztést a végén nyitottra hagytam, mivel többnyire a csövön keresztbe futó hegesztések hajlamosak repedésre.

Az alsó csövön volt két furat, sejtelmem sincs miféle funkcióval, váltókarnak kicsi, és nem is a cső oldalán volt, vezetéknek meg elég egy is. A láncvillán gyakoroltam eleget a vékony falú cső hegesztését, így a két furatot elég hamar beraktam. A végén levagdaltam a felesleges bowdenvezető szemeket, így végre mehet festésre a váz, nekem meg nyugtom lesz tőle…

Kutya váza volt a következő alany. Az országúton megfelelő ejtőpapucs a fixizéssel kevés kompatibilitást mutat, így célszerűnek láttuk, ha egy kicsit itt is szabdalok, meg persze hegesztek. Egy komplett papucs csere elég komplikált lett volna, így némi donor laposvassal az eredetit felhasználva szabtam ki egy újat. Sarokcsiszolóval, mi mással…

A vázban méregetés közben találtam némi csavarodást, ezt a papucsok előkészítésénél korrigáltam, így most egyenes a váz.

Végezetül ennél a váznál is alkalmaztam a felperzselt föld hadműveletet, mivel a váltófül után eltávolítottam az összes bowden szemet, amit egy fékes-váltós felállás használhatna…

 

Ezután némi kertépítést végeztem egy faja kis benzines fűkaszával, ami eltartott háromnegyed kilencig, de a kedves szomszédok gondolom értékelik, hogy nem a vasárnap reggelüket csesztem el…