Képek

Újabb megmérettetésnek volt színhelye Debrecen, ezúttal Kutya szervezésében. A gyülekező ezúttal a felujított Hal közben volt, aminek a tervezőjét csak dícsérni tudom, ez az első debreceni szökőkút, ami tetszik.

Alapból kissé kínos volt ilyen öreg fejjel láthatósági színű mezben tekernem, bolyhos szegélyű láthatósági tündérkeszárnyakkal, de hát ez van, ezt dobta a gép. Pedig lehettem volna: Múmia, vegyész, bekatéterezett szökött beteg, cowboy, pankrátor, öregasszony, retro-rider, retro Kosztin János bakancsban, szélerősség mérő reptéri szélzsák, vagy éppen apáca....Szóval már a gyülekezőn hülyét csináltunk közösen magunkból, és akkor jött a rajt...

Egyetlen cp-t kaptunk, ahol is cetlit kellett tépnünk majdan, érkezési és kicsit dulakodásban eldőlő sorrendben a lehető legnagyobb pontszámmal. Persze először az általunk korábban lelakatolt bicajokat kellett kiszabadítani, itt súlyos másodperceket spórolt aki u-lakattal jött ellenben azzal, aki 180 centis spirálzárral....

A megadott cím Kuty lakhelye volt, ott is a parkoló autójának szélvédője, amit simán vágtam hol van, mivel kb egy hete toltuk oda a kocsit...A mezőny megindult a piac utcán. Én igyekeztem ezt az útvonalat mellőzni a lámpák miatt, így az ítélőtábla felé vettem az irányt, majd onnan a szív utca felé.A csapat többi része is kb akkorra ért oda, meg Dagi is, akinek ekkor flasheltem az apáca-suit-ját, mivel természetesen elkésett a rajtról....

Meglett a 8-as pontértékű cetli, a következő cp-nek a fórum volt megadva. Megraktam nyélen a piac utcát, majd a batthyányit, mivel telibevertem volna a pirosat az apolló mozinál. A fórumhoz érve láttam hogy vannak már előttem páran, és megtudtam, hogy igen, nem elírás, az alagsori szökőkút létezik....Ott várt az eb, aki osztotta a teljes, végre tervezhető feladatlapot, amit kifelé menet tanulmányozni kezdtem. Itt nyertem kis időt amit korábban elherdáltam, ugyanis nem tudok futni, pláne bevásárlóközpontokban nem....

1.: készíts közösen egy őrrel a plázában egy fotót.

Odaérve kész volt a rábeszélésem terve, de szerencsére Lecsó korábban ért oda, és bepuhította a srácokat. Kicsit meglepődtek, de szívesen hagyták, hogy pózoljunk az egyikükkel, amíg a másik fotózott a telefonunkkal.....

Innen el is tűztünk a következő cp-hez,

2.: Teszkó, "halott szőrmék tisztításának ára"

Itt jött képbe a szövegértelmezés, ami szándékosan volt ugyebár kacifántos, és amit megrágtam magamban, kiélvezve Levi szélárnyékát. Hármasban a közben ideérkezett Röfivel meg is tudakoltuk az árfolyamot, ami 4000-huf ot kóstál mellesleg, és sima szőrmetisztítás a listaneve. Innen vonatban mentünk a

3.: Kishegyesi 162 címre, megtudni egy telefonszámot.Kis keresgélés után meglett, indultunk vissza a városba. Közben útbaesett a

4.: hány utca ágazik le a Bartók Bélából a körforgalomig

Feladat, ami ugyan térképen is teljesíthető lett volna elvileg, de kerestük a fonákot az egyszerű feladatban, és meg is leltük kis számolgatással azt a +1 utcát, ami biza nem volt a térképünkön. Röfi itt levált a vonatunkról, és elment az István út végi cp-re, mi Lecsóval becéloztuk a Nagyerdei Körutat. Itt meg is említem, hogy nem együtt nyomtuk a versenyt csapatban, hanem párhuzamosan haladtunk, mindketten magunk értelmezve-végrehajtva a feladatokat. én beálltam a szélárnyékába, cserébe pörgettem az agyam, hogy kitaláljam, merre lesz a leggyorsabb.

5.: Nagyerdei körút, Ady Endre kereszteződés.

A vaksötétben "kerestük a fényt" mint a feladatlap utasított, és ez azért nem volt egyszerű, ugyebár sok volt a parkoló autó, egyszer rá is mozdultam egy féklámpára, hogy az lesz az, meg persze halottak napja, ilyenkor mindenki gyertyát gyújtogat.... Egy szemből érkező apáca, és egy vegyész is láthatóan egy egy üvegbe zárt mécsessel lavírozott az úton...Mi is megkaptuk a magunkét, amit először le kellett vinnünk a temetőhöz, és ott meggyújtani. Ez sem egyszerű feladat, tekintve hogy kiveszed a mécsest, meggyújtod egy ott levőről, aztán beteszed az üvegbe, elalszik, kezded újra...és az egész cuccot leszállítod a honvédtemetőhöz 4.8 kilométerrel arrébb, úgy, hogy az égjen célbaéréskor. És persze gyújtó, miegymás nincs nálad...Kínlódtunk rendesen, először a hasamra, a mez alá tettem be a szél ellen, és bár biztonságosnak tűnt, mert hűtötte a menetszél, de azért nem akartam tündérből "the human torch"- á avanzsálni....A megoldás végül egy, az üveg köré tekert papírlap lett, postásgumival rögzítve. Soma várt ránk a temetőnél, átvette a nevünkkel fémjelzett tárgyakat, egy két fotó, és már mehettünk is.

6.: Csokonai mögött, ghost rider bónusz.

Na, ezt aztán nem tudtam szövegértelmezni, szélárnyék ide vagy oda. Szóval odaértünk, és Kutya azzal fogadott minket, hogy az általa elképzelt szellem ment egy kört a kis parkban, xy idővel, ehhez közelit próbáljunk menni, és az adja a pontszámot, ki közelítette meg a köridőt leginkább...Persze a minta köridő nem volt publikus*, így kihasználva a park két oldalán levő lankás partot, döntött kanyarokkal mentem egy 17 valamennyis kört. (*amúgy 24 másodperc, biztosan nagyon-nagyon öreg szellem lehetett, de gyanítom, inkább Kutya volt az-gyalog.) Néhány pikáns kép, és indulás tova.

7.:Faraktár/Hajnal utcák kereszteződésénél Kísértetház neve. Bónusz a jósnő száma.

A kísértetházat az évek óta bezárt, és plakátokkal teleragasztott kocsma épületével azonosítottam, aminek ismertem az egyik nevét,(donkanyar, amúgy 217-es számú italbolt, avagy kanyar büfé) viszont az egyik plakát várhatóan tartalmazta a bónuszpontos telefonszámot, így mégis odamentem. A lámpánál kicsit felforrt az agyam, ugyanis Kata és Kosztin simán ott volt már az épületnél, mert nekik ugye a másik irányból telezöld virított... sajna itt nem volt célszerű átcsörtézni, mert azért a 4 es főúton akad némi forgalom, de cserébe jó rálátás nyílt a plakátokra, így átérve azonnal leolvastuk a számot, és maradt egy kanyar, az

István út/déli sor kereszteződés.

Itt újabb szórejtvény, "egy cég, akik nagyra nyúlnak ha kell" Ismerve a környéket a darus cég ugrott be, de a neve sajnos nem... Szóval megraktuk ezt is nyélen, leolvastuk hogy KEMAD majd 27 perccel a célkapu nyitása előtt pipa került az utolsó előtti feladatra is, nem volt más hátra mint begurulni, leolvasni az ottani feladatot, a kocsma nevét.

Igen ám, csakhogy Lecsa kapott egy hátsó defektet. Na sebaj, odáig már elmegy így is! Elment, de megemlíteném, hogy alig lassabban mint addig, kivéve persze kanyarokban. Nem volt sprintbefutó, de azt hiszem akkor sem hagytam volna ott, ha már végigstréherteztem vele a versenyt...:D Szóval beértünk Hand in hand, persze ezt senki sem látta, mert korán jöttünk, talán annyit értünk el vele, hogy a párocska a padon mostmár élete végéig emlékezni fog a két homi bicajosra...

Dobogósok: 1.: Lecsa

                2.: Csipisz

                3.: Röfi

Többiek később, fejből ennyi ment...