First person view by Csipisz

Már jó két hete sejtettem, hogy nem lesz egyszerű eset. Egyrészt ott volt az, hogy Áka elég hosszú ideje tervezett már valamit, így összejöhetett egy erősen taktikázós futam, sok variációs lehetőséggel, másrészt ugye itt a Hó és Hideg (micsoda alliteráció…már csak a halál hiányzik…)

A hideg még nem is volt vészes, a brigád megszokta már a mínuszokat, viszont a hó…abból volt egy régebbi, lefagyott réteg, és folyamatosan takarta befelé a szép, nagy pelyhekben hulló adag.

Hatan voltunk, Hárman szögesgumis montival, hárman fixxel. Nekem gyári szegesem van, asszonynak délután dobtam össze egy párat, Jonas megkapta a régi szettemet. Ha még jött volna valaki, az borítja a fejemben már megformálódott, egy eddig szokatlan felállást, amit vázoltam is a többieknek a rajt előtti percekben. Mivel senki nem érezte biztonságosnak a szólózást, párokat alkottunk az első lépcső teljesítéséhez. A párok együtt kellett, hogy maradjanak, így kerülve el a feladatok megosztását, illetve azt, hogy egy megtáltosodott Bmw úgy kenjen szét valakit, hogy a többiek vígan bicajoznak közben…

A leosztás egyszerű volt: minden szöges neve felkerült egy cetlire, a galacsinok Kutya sapkájában landoltak, majd minden fixes húzott egyet. Így történt, hogy felállt a három csapat:

-Ubazzeg team (Buchu, meg én.)

-Mittomén (Kata, Lecsa)

-Beszop-team (Kutya, János)

A miénket kivéve mindkét csapatnév a futam legvégén dőlt el….

A feladatok kiosztása, és a csapattaktika kidolgozása a Plaza földszintjén zajlott, ahol nem kis feltűnést keltett a kommandónk, csodálkoztam is, hogy sehol egy inges-nyakkendős alkalmazott, aki kilapátolt volna minket… A rajt kissé kusza lett, ugyanis mindenki mindenkire lakatolt, végül sikerült elindulnunk, nagyjából egy irányba, keresztül a városon, és egy karácsonyi vásáron.

1. első lépcsőben 11 cp várt ránk, mindegyiken 3 db színes hasábbal, amelyeket balról jobbra kellett lejegyzetelnünk. A Petőfi szobornál várt minket az első, kék-sárga-kék.

2.innen tovább a Déli soron a Bán utcához. Egy rövidítőn kicsit kitapasztaltam, milyen utakon NE vigyem Buchut, majd tempósan iramodtunk tovább a cp felé. Megtapasztaltam, hogy van mit magolni a feladatokon még, mivel a két Mittoménnel egyetemben jópár percig kerestük a feladat helyét a vaksötét alagútban egy cső felett a falon.

3.Innen a Küküllő utca 5 számhoz mentünk, ahol kissé tréfás módon volt pár villanyoszlop, és legalább 2 db 5 ös házszám. Végül meglett a kombináció, így mehettünk a

4. csigekert utca 33 előtti villanyoszlophoz, ami persze az út túloldalán volt. A hóvonal felett milliméterekre meglett a kombó, jöhetett az

5. Gyimes utca végi trafóház. Az utca általam vett végéhez érkeztünk a Szabó l. utca felől, de mivel nem találtunk semmit a kertváros és a puszta határán, elindultunk az utcán a Böszörményi felé, ahol kisvártatva meg is lett a trafóház. Utunk innen a jól bejáratott helyünkre, a

6. Deac pólópályára vitt, ahol összefutottunk Lecsáékkal újfent, és a hóban hagyott nyomaik alapján meg is lett a kombó az egyik kapufára szalagozva.

7. Következett a Dabszékház a Thomass Mann/ Bolyai sarkon, ahol kis utánajárás után Leviékkel együtt megkaparintottuk a kódot. Innen indultunk a

8. Laktanya utca, Anna cukrászda felé, majd tovább a

9. Hódos sportcsarnok oldalához. Itt a Főnix melletti parkolóban kicsit finomabbra vettük, óvatosan tapostuk a pedált a töküres parkolóban járőröző szerv árgus tekintetétől követve…Két oldalról szkenneltük végig a falakat, így elől találkozva hamarosan megosztottam Buchuval is a fellelt színeket. Sok időnk nem maradt a Plázában levő első célig, így kihúztuk a Faraktár utcai cp-t, és a frissen takarított Kassain majd a Csapón lerobogtunk a

10. Pacsirta utcai betűbolt cp-hez. Innen 5 percünk volt a Plázához érni, én lemolyoltam a reflektort a bicajról, Buchu addig elindult a célba. A plázánál utolértem, lakatoltunk, majd futólépésben fel az emeletre, a kajáldához. A 20.00-i rajt óta eltelt másfél órát végig keményen raktuk, így kisebb meglepetésként ért az, hogy még kapunk egy marék feladatot…Ezek kiosztása a begyűjtött színkódok alapján történt, így minél több cp gyűlt össze, annál több feladatot kaphattunk, ezek közül 4 darab időkapus volt, amiből egy még ráadásul páros is…A verseny második, belvárosi lépcsője már egyénileg teljesítendő volt ugyanis.

A másik két csapat kissé szétzilálódott, Kata ledefektelt, János kifulladt, és fel is adta a második lépcsőt. Amíg zajlott a feladatok kiosztása, lementem, és nekiláttam a defekt javításának, amit sejtésemmel ellentétben nem a szögesgumi védőszalagjának elcsúszása, hanem egy felütés okozott. Kata jelezte hogy kiszáll, így miután megkaptam a feladatokat, utamra eredtem.

Először az időkapus Piac utcai mekit vettem célba, ahol csak firkantanom kellett valamit „én és a bicajom” témakörben, a szülemény enyhén szólva gyengécske lett, de sietősen ragadtam ceruzát… Kata itt ért be, széles vigyorral jelezve, hogy "újra a ringben!" A közeli Gambrinus közben a belső lépcső alatt várt elrejtve egy doboz egy polcon benne valamivel. A helyen éppen pakolásztak valami ládákat, de úgy látszott nemigen vettek még észre sem, így biztonságban maradt előlük a cp, és nem lett szabotálva merő jóindulatból. Ahogy hallottam, később volt némi kiabálás itt.... A doboz egy diafilmet rejtett, és remélve hogy nem kell megnéznem, csak annyit írtam róla, hogy „dia”

A következő cp párszáz méterrel arrébb volt, a Csokonai előtti buszmegállóban kellett a Bánktól 23 megállóval visszább fellelhető nevet papírra vetni. Itt egy várakozó párocska élénken érdeklődött, mit is csinálok, kiderült, men én voltam az első. Amikor vázoltam a missziót, jött az „ilyen időben? Ez amúgy tökjó!”

Következhetett az Alkotmány utcai „hol az autómosó?” című táblás kérdés. Itt forgolódtam egy keveset, olvastam faliújságot, nézelődtem egy raktárnál is, ahol még a nyugdíjas szekuritynál érdeklődtem is „Nincs itt semmi” végülis tényleg nem volt, a táblát az utcából kifeléjövet leltem meg, egy anno raktárépületekkel teleépített ledózerolt placcra mutatott:”az udvarban”…

Közel jártam a közös cp időpontjához, ahol is a két utcát, aminek a sarkán vár a feladat, fele-fele alapon kaptuk meg Buchuval. A feladat egyszerű volt, befutósprint a Hatvan/ Pásti saroktól a Piac/ Simonffy sarokig. Én a Pástin rajtoltam, Buchu a Hatvan felé indult. Mivel mintát vett a hóból időközben, jókora előnnyel értem a célhoz, ahonnan Áka a Füredibe zavart, egy borítékért, amit már fel kellett volna szednem akkorra…Szembe indultam el buchuval, hogy szóljak neki is erről a kis hiányról, majd együtt lószoltunk a Füredi felé, míg ő a Dózsa Györgyön, én a lakótelepen átvágva értünk oda. A sötétben, a felhalmozódott havon sikerült egy eléggé durva esésből megfogni a bicajt, de egy kanyart így is 45 fokos szög alá dőlve, mindeközben pattogó hátsókerékkel vettem be, jókora adag adrenalinhoz jutva ezáltal. Csak jelzem, ha elesek, esélyes lenne, hogy most épp a nanoteches csípőprotézisemet tervezgethetném, ugyanis a lakat éppen azon az oldalamon volt..:D

A füredinél Ákos hívott, hogy már maradjak is ott, vagy ha 15 perc alatt még tudok valamit kezdeni a feladatokból, csináljam, de akkorra érjek vissza, mert finálé. Még belefért volna talán a Békás tó, de takarékra tettem magam, és betértem egy sörre Katával, míg Buchu kiment cp-t vadászni.

A szokatlan időjárás miatt kicsit megborult a menetrend, pár cp ki lett iktatva, de így is remek murit csaphattunk. A verseny nekem 20.00-tól 23.15 ig tartott, de volt, aki erre még ráhúzott egy fél órát.

Max respect azoknak, akik fixxel tolták végig, bár hozzáteszem, a szögesgumis monti eléggé cipelős állatfaj, járhatóbb úton elég volt lépést tartani a Gólemmel….

Az eredmények? János lett a hatodik, utána Kutya az ötödik, Őt Kata követte, a harmadik a cívis superhuman Lecsa, a második Buchu, a legtöbb túrórudit pedig én kaptam!