Már elég rég óta fel-felmerül bennem a gondolat, hogy némi technikai infót bedobok a közösbe, hátha valakinek épp kapóra jön amikor úgy véli, hogy kicsit finomít a gépén. Az enyém koránt sem tökéletes még, előbújik néha egy két apróság, amit szeretnék később orvosolni, de azt hiszem közel járok ahhoz a recepthez, ami a SZÁMOMRA tökéletes pólóbicajt adja ki végtermékként-persze ez egyénenként változó. Úgyhogy ez a sorozat nem szentírás, csak afféle útmutató.

Kezdjük az alapoknál. Persze ki-ki a lehetőségeihez mérten építkezik, és vannak kifejezetten polospecifikus gyártók, abban azonban egyet érthetünk, hogy többségében gyári, vagy kicsit átbuherált vázra épülnek rombolóink. Attól kissé még messze járunk, hogy csak úgy lazán vegyünk egy pl. 14co vázat, vagy bicajt arra, hogy szétverjük.:D

Mit tud egy váz? Nagyon sok mindent. Vannak alap dolgok, amiket érdemes szem előtt tartani a kiválasztásakor. Még akkor is, ha nem célod szétvágni, áthegeszteni később a bicajt.

"E", mint Láncvilla hossz: Minél inkább közelít a kerék a hajtómű felé egy 622-es esetében, annál jobb. Persze túlzásokba nem kell esni, pl. egy montikeréknél bőven jó már a 390 milliméter is. Rövidebb láncvillával az alábbi bónuszokat kapod: könnyebben emelhető-helyezhető a bicaj eleje-hátulja egyaránt, fordulékonyabbá válik a szerkezet, és merevebb lesz a hátsó traktus.

Villa: nagyban módosítja a középcsapágy magasságot, de még inkább a fejcső szögét egy, a normálistól szélsőségesen rövidebb, vagy hosszabb villa beépítése. Célszerű masszív darabot beszerezni, a legolcsóbb gagyesztáni villám egy erősebb fékezéssel maradandó alakváltozást volt képes produkálni. Nem kell megijedni, ha van egy régi monti villád, ami nem egy teszkós bicajból származik pl, az már teljesen jó lesz. A villák másik fontos tulajdonsága a trail, ("T") ami az első tengely, és a tengelyek vonalát metsző fejcső közepéből induló egyenes derékszögelt metszéspontja határoz meg. Ez most eléggé "érthető" kifejezés lett, a lényeg annyi, hogy a trail nagyon fontos, és nehéz vele számolni, amit tudni kell róla, hogy ha kicsi a villád előrenyúlása a bicaj idegesebb de fordulékonyabb, ha meg nagy, akkor lusta és csónakosan fordul. szélsőséges eset egy 0 előrenyúlású villa, amivel pl nem tudod elengedni a kormányt, mert ez esetben 99% hogy alád fordul a bicaj eleje. 

Meg kell még említenem a felsőcső virtuális (a fejcső és a nyeregcső közé húzható egyenes) hosszát. Fontos, hogy itt ne foglalkozz a felsőcső tényleges hosszával, hiszen az a váz kialakításától függően széles határok között változhat. Vázat amúgy, bármilyen felhasználási területre célszerűbb épp emiatt a vízszintes felsőcső hossz alapján választani. Példa erre az ejtett (sloping) országúti váz, amelynek felsőcsöve legyen mondjuk 590 mm, ami eléggé felnőttes (kb 178 centi felettieknek) viszont a felsőcső közepe és a középtengely között mindössze 45-48 centit fogsz mérni, ami alapján nyugodt szívvel ülteted rá 156 centis barátnődet. Nem a felsőcsőre persze.

Ez a tulajdonság nem árt, ha az átlagos bicajod méreténél valamivel, pl egy mérettel kevesebb, mivel a mezei vázakat tempósabb haladásra optimalizálták, nem pedig gyors lavírozásra egy viszonylag kis területen. Egy xc bicaj átlagsebessége annyi, mint egy pólóbicaj maximuma, kisebb sebességnél a hosszú váz instabilabb, kevésbé fordulékony. Nem mellékes az sem, hogy egy kisebb vázzal való sikertelen manőver után (vagy a téged borítónak sikeres manőver?:D) kisebb az esély a nemzőképességed radikális romlására egy felsőcsőre huppanás által legalábbis.

Bár trailernek indult, de végül jó hosszú lett. Legközelebb valami más lesz a téma, nem a váz. Addig is jó szórakozást!